Costa Rica
2011-2012
<< <
1 2
3. hét
4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
> >>
Piroslábú cukormadár (Cyanerpes cyaneus)
2011.12.15. Csütörtök (15. nap)
Aranycsuklyás tangara (Tangara larvata)
Ma sikerül tovább aludni egy kicsit, nyolckor reggeli, aztán kiköltözöm a teraszra megint. Ma kevesebb eső esik, de azért egész nap borult az idő s időről-időre csepereg egy kicsit. A madarak szerencsére változatlanul aktívak. Fotózgatok, ebédre már nincsenek itt a turisták, bár a sok eső miatt kétséges volt, hogy el tudnak-e jutni Pitalba, mert az egyik hídnál nagyon magas már a víz a sok csapadék miatt. Adolfó estére jön vissza, tegnap elment San Joséba meglátogatni a feleségét a kórházban. A csizmám sajnos nem érkezett meg, azt mondták, talán jövő hét. Túl szép is lett volna, csak megrendelem egyik héten, a másikon meg már itt is van - ez azért nagyon nem jellemző itt. Délután hazamennek a dolgozók, csak Maikol marad itt, meg Justina jön rákot csinálni. Vacsorára visszajönnek a fiúk is rákot enni, nincs vendég, lehet bulizni. A "langostina" finom, csak kevés a fejenként egy belőle. Én képeket válogatok és a zenét szolgáltatom, ők meg söröznek. Maikollal próbálok lappantyút fotózni a sötétben, meg rövidfarkú estifecskét, de az teljesen reménytelen, villámgyorsan cikázik a kert felett. Több kockán is rajta van, de életlenül, örülök, hogy követni tudom, a fókusz óriási szerencsével lehetne jó. Tizenegyig képezek, aztán fekvés.
2011.12.16. Péntek (16. nap)
Narancs trupiál (Icterus galbula galbula)
Hétkor napsütésre ébredek, reggeli nincs, de nem is vagyok éhes. Diégóval és Didierrel keresünk új beszállóágat, azt felszerelik a terasz elé, de a jó idővel a madarak aktivitása is lecsökkent, semmi sem mozdul egész délelőtt a frissen kitett banánra. Naplót írok, fél szemem a beszállófán, de semmi. Gyűlnek ugyan a felhők, de madár nincs. Ebéd után szálldosnak egy kicsit, de csak nagyon visszafogottan. Közben megjavítom a bicskám, vagy legalábbis nyithatóvá teszem, valamiért nagyon szorult. Maikol elkezdi megcsinálni a korlátot az új terasz részen, sajnos ha ilyen tempóban halad, sosem lesz kész. Este Vinzenz (az idős tulaj) jön a fia családjával meg azok barátaival.
2011.12.17. Szombat (17. nap)
Reggel visszatérünk a rendes kerékvágásba, esik az eső. A madarak mozgolódnak a banánon, így megint csak a teraszon kötök ki és próbálok ma akció fotókat lőni. A kedvencem a piroslábú cukormadár, erről szeretnék szép repülős képek készíteni, de ők ma épp nem annyira aktívak. Egy sorozaton ott van élesen a madár, csak sajnos egy másik épp berepült a háttérbe és a sorozat összes képén ott alkalmatlankodik, így sajnos még nincs meg. A trupiálok ma nagyon verekedős hangulatban vannak, így azokat lövöldözöm jobb híján. Kora délután Adolfó bevisz Boca Tapadába, netezek az iskolnál, felhívom Katát, elég rossz ma a net, folyton megszakad a beszélgetés. Feltöltöm a naplót, leszedem a leveleket, beleolvasok az otthoni hírekbe. Négykor évzáró kezdődik a másik oldalon álló épületben, mikor lemerülnek a laptop akksijai, átmegyek fotózni. Didier már itt van, már javában villogtat a kölcsön vakuval. Didier objektívét annyira benőtte a penész, hogy nem nagyon tud értelmes képet csinálni, nagy fehér köd van mindegyiken, szóval rám marad az esemény megörökítése. Mikor vége az ünnepségnek, akkor kezdődik igazán a fotózkodás, Didier szervezi a szereplőket, én csak kattintgatok. Közben kint rákezd zuhogni, megvárom bent, míg eláll, aztán átsétálok Maikolékat megnézni. Van egy egyéves kisfia (pont ma szülinapos), csinálok náluk is pár képet, aztán beülök a bárba, nekiállok olvasgatni a letöltött oldalakat. Adolfó meglepően korán érkezik, mert nincs kedve sörözni, így már fél kilenckor elindulunk hazafelé. Az utat az elmúlt napok folyamatos esőzése néhány helyen teljesen tönkretette, pont olyan, mint két éve volt, ahol átfolyik a víz rajta, ott félméteres árkokat mos ki belőle. Ha nem javítják ki hamarosan, még pár nap eső és nincs autó, ami elmegy rajta. Tegnap Adolfó látott egy tapírt este az úton átmenni a lodge közelében, persze ma nincs ilyen szerencsénk.
2011.12.18. Vasárnap (18. nap)
Piroslábú cukormadár (Cyanerpes cyaneus)
Ma is esőre ébredek, de reggeli közben eláll, aztán tízkor már hét ágra süt a nap. Kikészítem a fényképezőgépet és a laptopot a teraszra, de nem sok minden jön, ilyenkor eltűnnek a madarak. Sebaj, naplót írok, képeket válogatok. A vendégek elmennek, a többiek meg sétálnak az erdőben, végre egy kis csend van körülöttem. Az erős napsütés miatt nem sok reményt fűzök a mai fotózáshoz, de mikor a cukormadarak elkezdenek ugrálni a beszállóágon, akkor nem tudom megállni, hogy ne kezdjek el lövöldözni rájuk. Most van elég fény, könnyű megfagyasztani a madarak mozgását, nem kell a fényképezőgép érzékenységét az egekbe tekerni. Az egyik sorozat végre azt az eredményt adja, amire már régóta várok. A fények nem a legszebbek a képeken, de a kimerevített szárnymozdulatok szépsége kárpótol érte. Még ebéd előtt elkészült a mai nap képe, mikor meglátom a gép kijelzőjén majd' kiugrom a bőrömből örömömben. Igazából négy kép is jó lett ugyanabból a mozdulatsorból, egyik szebb,mint a másik. Aztán még sikerül egy repülőset is elkapnom, mára elégedett vagyok... :-) Ebéd után Carlosék bemennek Boca Tapadába meccset nézni, ma van a CR-i bajnokság döntője, megragadom az alkalmat és bejövök velük én is - ha nem is focit nézni, de - netezni. Az iskola zárva, ki kell ülnöm a focipálya szélére egy kőpadra, szerencsére épp süt a nap, bár a képernyőt emiatt alig látom. Küldök egy sms-t Katának skype-on, pár perc múlva már hív is, pont most ért haza színházból. Beszélgetünk, töltögetem a képeket, naplót, olvasom a híreket. Közben lekattintom a helyet is, ahonnan eddig neteztem. Lemerítem az akksikat, aztán átmegyek a ("Centro de Amigos" nevű) bárba, ahol már csak három perc van a meccsből, de sajna döntetlen így megvárjuk a hoszabbítást is. Előveszem a gépet és olvasgatok még egy órát, mire végül büntetőkkel sikerül eldönteni, ki a bajnok. Hazagurulunk, fél tízig még olvasgatok, aztán lefekszem.
2011.12.19. Hétfő (19. nap)
Vörösfülű papagáj (Pionopsitta haematotis)
Ma is napsütéses a reggel, ma már tényleg nem mozognak a madarak. Churai-jal és Maikollal az új terasz részre csináljuk a korlátot, sokat kell Maikollal vitatkozni, hogy egy kicsit szebben dolgozzon. Ebéd közben besötétedik, úgy tűnik hatalmas zuhét kapunk a nyakunkba, aztán csak egy kis csepergés lesz belőle. Délután jön egy csapat vörösfülű, a fiókák hevesen követelik az ennivalót, amit a szüleik öklendeznek fel nekik, így ma sem maradunk kép nélkül. A korláthoz nincs elegendő faanyag, mert Maikol rosszul vágta fel (így van egy csomó rövidebb hulladék viszont hiányzik öt hosszabb darab).
2011.12.20. Kedd (20. nap)
Nem érzem jól magam egész nap, köhögök, nyomott vagyok, nem is nagyon mozdulok ki a szobámból csak az étkezésekre, teázom egész nap, meg a Halls cukorka készletemet apasztom. Este Henry szól, hogy itt a bagoly, hallottam is a huhogását, ide ült a ház melletti fára. Ugyanaz a faj, ami két éve is itt ücsörgött esténként, le akarom kattintani, de mire kihurcolom a gépet, vakut, addigra eltűnik némán.
2011.12.21. Szerda (21. nap)
Avi
Még mindig köhögök, fújkálom az orrom, valszeg Carlostól kaptam el, ő hozta San Joséból. Teázom, alhatnékom van egész nap. Ebéd előtt megérkezik Avi, egy indiai fickó, akivel Bencénél már találkoztam idén nyáron. Pár napig itt lesz fotózni ő is. Délután kiülök vele a teraszra fényképezni, sötétedésig nyomjuk a gombot. Vagyis csak nyomnánk, de madár nem sok van. Este még Didier és Diegó szerelnek fel új beszálló ágat, szép zöld moha van rajta. Vacsora előtt alszom egyet, mert alig élek, aztán vacsora után visszaesem az ágyba.
<< <
1 2
3. hét
4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
> >>