Costa Rica
2011-2012
<< <
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
13. hét
> >>
Smaragd üvegbéka (Centrolenella prosoblepon)
2012.02.23. Csütörtök (85. nap)
Smaragd üvegbéka (Centrolenella prosoblepon)
Reggel beszélek Kurttal, kiderül, hogy a vendégem csak 26-án fog jönni, csak nekem rossz dátumot írt. Akkor szabad vagyok, délelőtt a békával próbálkozom egy második szeánsszal, még az üvegességét most sem sikerül igazán megragadnom, vagyis már az irány megvan, csak mindig közbejön valami apró hiba. Az ebédet kihagyom, mert egykor kezdődik a Brian féle nagy pizza party. Végül csak a felét süti meg, nem bírjuk megenni, pedig nagyon finom, mindenkinek ízlik. Ebéd után beszélünk Katával vagy egy órát, már csak egy hét, és megyek haza. Délután megint rákészülök a kolibrikre, majdnem lövök egy pár jó képet, de az egyik vaku nem sül el a legjobb pillanatokban... :-( Sötétedéskor kezdődik a denevérezés, ma kapnak egy szép helikóniát, azon fotózom őket. Korán bejövök, mert egyszer csak elülnek a denevérek, a szokásos sürgés-forgás helyett, percenként ha jön egy-egy állatka. A vacsorát kihagyom, este Henryvel pizzázunk. Megcsinálom a képeket, megírom a naplót, és még csak tíz óra van.
2012.02.24. Péntek (86. nap)
Jakobin-kolibri (Florisuga mellivora)
Reggeli után elmegyek megkeresni annak a kolibrinek a fészkét, amit Brian rendszeresen lát lassan, alacsonyan repkedni az ösvény mentén, meg Didier is mondta, hogy tud egy kolibri fészket valahol, de nem akarta elárulni eddig, végül kibökte, hogy ugyanott van, ahol Brian is látni szokta. Útközben látok valami sötétbarnát átsuhanni az ösvényen, egy szép kígyócska az, piros hasa van, egy litter snake. Sikerül elkapnom, de védekezésül szagbombát vet be, jó büdös lesz tóle a kezem. Nem tudom hova tenni, így a zsebembe kerül végül. A kolibri fészket egy perc alatt megtaláltom, a tojó nincs rajta, viszont két frissen kelt fióka ficereg benne, még a tojáshéj darabok is a fészekben vannak. Körbenézem honnan lehetne fényképezni, az egyik irányból egész jó a háttér. Visszacaplatok a lodge-ba a felszerelésért (most csak távcső van nálam), meg a kígyót is ki kellene raknom a zsebemből. Másodjára félúton mókusok makogása állít meg, három mókus kergetőzik az aljnövényzetben, néha felszaladnak a kisebb fákra is. Próbálok lőni róluk pár kockát, de elég sötét van és csak pillanatokra állnak meg. A kolibri már a fészken ül mikor visszaérek, leugrik, mikor meglát, és eljátssza a beteg madár vagyok, alig tudok repülni számot, hogy elcsalogasson a fészek közeléből, ez is jakobin-kolibri, mint az előző. Felállítom az állványt, megvárom míg visszajön a madár, de nem száll le a fészekre, hanem felül egy magas ágra. Gyanakodva méreget, úgy látszik ez nem olyan bátor, mint a másik helyen, így hátrébb húzódom. Leszáll, megeteti a fiókákat, aztán ráül a fészekre. Közeledem pár métert, ebédig még kettőt fordul én egyre közelebb, de még mindig messze ahhoz, hogy értékelhető képet készítsek. Közben egy aguti vág át előttem az ösvényen, nagy szúnyogfelhőt húz maga után. Mondjuk körülöttem is van pár tucat, folyamatosan zümmögnek a fülembe és csípnek ahol érnek, de ami jbban zavar, egy sárga bögölyféle, az igazán nagyot bír csípni az emberbe, délig 9:4 az állás (kilencet csapok agyon és négy viszkető csípést szerzek tőlük). Ebéd után is folytatom a közeledést, de az anyamadár nagyon óvatos, nem akar leszállni a fészekre, ha túl közel vagyok, így inkább mindig visszahúzódom, hogy ne zavarjam meg. Négy után feladom, otthagyom a madarat a fészken, kerülő úton (hogy ne zavarjam el a tojót) áthurcolkodom a kolibrikhez. Nagyon kéne ide a harmadik vaku, mert gyorsan sötétedik az erdőben, a háttéren a természetes fény majdnem feketét eredményez a képen. A cseh fotósok jönnek megnézni a katonaarákat, gyorsan el is kérek tőlük egy vakut, de mire beállítom azt is, a madarak már elülnek. A denevérek viszont nem sokára jönnek, ma is a helikónián akarom fényképezni őket, de más szögben. Tíz után elcsendesednek a bőregerek, bejövök a lodge-ba. Nincs szobám, mert telt ház van, Henrynek van egy ágya az étterem mellett, ahol a vizeket is tárolják, oda hurcolkodom be.
Rozsdafarkú amazilia (Amazilia tzacatl)
Rozsdafarkú amazilia (Amazilia tzacatl)
2012.02.25. Szombat (87. nap)
Black Wood Turtle (Rhinoclemmys funerea)
Délelőtt kimegyek a kolibri fészekhez, hogy folytassam a szokatást, de sajnos az előző éjjel valami kirabolta a fészket, üresen tátong az apró kis csésze. A tojó sem mozog a közelben, talán az is odalett. :( Visszajövök képeket törölgetni, közben kaptam egy másik szobát, átcuccolok oda. Járok egyet az erdőben, barátpiprák után kóválygok a sűrűben, egész közelről hallom a hangjukat, de nem tudok egy képet se lőni. Eperszínű békát keresgélek, azzal meg tee van az erdő, de mélyen a sűrűben brekegnek, nem tudok egyet sem elkapni (rájöttem, hogy még nem csináltam róluk képet a szezonban). Késő délután Brian talál egy csíkos baziliszkusz a szobám előtt egy kövön üldögélve, az állat mozdulatlanul várja, míg Brian nyakon csípi. Eltesszük holnapra, mert már sötétedik. Gyorsan megvacsorázom, aztán irány a denevérek. Az etetők viszont üresek és sehol egy állat, feltöltöm őket, de nem segít, várok több, mint két órát, de nem jönnek, így mára feladom.
2012.02.26. Vasárnap (88. nap)
Andesi erdeinimfa (Thalurania colombica)
Délelőtt makrózgatok, aztán Pablo látogat meg (a Maquenquenkéből), megmutatom neki a leseket, meg beszélgetünk, hogyan lehetne még több állatot idecsalogatni. Lefotózzuk a csíkos baziliszkuszt a kertben Briannel, meg csinálok még pár békás és skinkes képet is. Ebéd előtt megérkezik a vendégem, egy angol amatőr természetfotós jön két madarász barátjával. Egy holland pár is érkezik, a fickó fotózik. Megnézzük a keselyűs lest, meg mutatok pár képet, hogy miket lehet itt fotózni. Délután visszaköltözöm a szobámba, közben Kate is megérkezik a vőlegényével, mennek denevért fogni, hívnak, hogy tartsak velük, de inkább denevér fotózni megyek, mert a holland fickó is akar csatlakozni (plusz egy vaku). Korábban megyek, hogy a kolibriket is fényképezhessem, már most jó lenne az a vaku, de a fickó nem jön. Aztán később sem kerül elő, a denevérek sem mozognak annyira, meg új ötletem sincs, így kilenckor bepakolok.
2012.02.27. Hétfő (89. nap)
Andesi erdeinimfa (Thalurania colombica)
Reggel hatkor indulunk Adolfó kertjébe, a holland meg az angol fotóssal. Elég gyenge a mozgás, de vagy 12-13 fajt sikerül fotózniuk, én nem csináltam egyetlen képet sem. Reggeli a lodge-ban, kiszaladok megnézni, hogy minden rendben van-e a keselyűkkel, aztán kiviszem és beültetem őket a lesbe. A holland felesége, meg az angol madarász haverja is beülnek, én meg visszajövök naplót írni a szobámba. Megcsinálok pár képet is a tegnapi kolibrikből, nagyon kéne a háttér rájuk. Nincs szerencséjük, nem jönnek a keselyűk, de még a feketék sem szállnak le eléjük. Ebéd után a holland fickó visszamegy a lesbe, kis kavarodás támad, mert kulcsot nem visz, után szaladok, de nincs is mág ott, mert előbb kiment a kolibrisbe engem megkeresni. Kate vőlegényével bemegyünk Boca Tapadába, leszedem a leveleket, meg felrakom a naplót aztán jövünk is vissza, ők mennek denevért fogni, én meg kolibrizni. Kaptam kölcsön egy vakut, így végre szép képeket tudok lőni, de megjön a vaku gazdája, átengedem neki a lehetőséget. Neki másféle gépe van (1D Mk IV), de végül egy twin flash-sel sikerül megoldani a vakuk elsütését. Sikerül is pár szép röpképet lőnie mielőtt besötétedik. Bejövünk megvacsorázni, én bekapok pár falatot és megyek vissza denevérezni, a repülésük fázisait próbálom elkapni többszörös vakuvillanással, sikerül is pár kocka, de egyik sem jó, meg a fele képen, nem egyszerre villannak a vakuk, amitől csúnyán szellemképes lesz. Kilenc felé a hollandok kijönnek megnézni mit csinálok, de addigra már eléggé lecsendesedik az aktivitás, össze is pakolok és bejövök. Naplót írok, képeket válogatok, szunya.
2012.02.28. Kedd (90. nap)
Hatkor kijövök megnézni, hogy mi a helyzet a teraszon, a fotósom barátja elég rosszul van, bemennek Pitalba megvizsgáltatni, így ő kimarad a reggeli keselyűzésből. A hollandus beül a keselyűsbe, már vagy 20 fekete van a földön. Visszamegyek a szobámba, megcsinálom a Maquenquenkés képeket, még egy utolsó makrózást rendezek, van egy szép új Schlegel vipera, ez a normál színváltozat. Ma visszatér az évszakra jellemző időjárás, többször is igazi felhőszakadást kapunk, aztán kisüt egy félórára a nap, majd újra eső, ez megy egész nap. A nagy eső miatt már nem megyek ki délután kolibrizni, összepakolom a fotóscuccot, meg igyekszem mindent elrendezni. Aztán késő délután találok egy kis eperszínű nyílméregbékát, ezt nem is fényképeztem az idén, így megint előkerül a gép, csinálok ról pár fotót, de nem igazán van már rá ihletem. Este még vacsora után Kurttal átbeszéljük a dolgainkat, meg Oscar hozott egy 3G-s routert, megpróbálom beüzemelni, persze nincs térerő, így nem működik, meg a kártyán sincs aktiválva az adatforgalom. Vagy negyedóráig magyarázom, hogy a router által adott WI-FI jel az még nem az internet, nagy nehezen beletörődnek végül. Összeszedem a holmijaimat egy kupacba, kiválogatom mi marad itt és mit viszek haza, aztán lefekszem aludni.
2012.02.29. Szerda (91. nap)
Korán felébredek, de csak hét előtt jövök elő, addig nagyjából bepakolom a hátizsákomat. Reggeli után még befejezem a pakolást, Didier megalkuszik a távcsövemre, meg az elemlámpámra, ezeket sem kell már hazacipelnem. Egy német pár megy San Joséba, így kényelmesen utazhatok visza Alajueláig. Egy másik úton megyünk Ciudad Quesadáig, erről látszik a 60 km-re lévő Arenál vulkán, persze a teteje felhőben van most is. La Fortunában nagy bajban vannak a hotelek, a vulkán megszűnt aktívkodni, így már nem annyira érdekes turista látványosság. Zarceróban megállunk egy kávézónál, persze én csak egy teát iszom. A szokásos olcsó hotelbe megyek, ami a reptértől öt percre van csak. Itt se jó a net, de kábelen felcsatlakozva, valahogy megjavul ez, utána már a wifi is megy a szobámban. Olvasgatok, töltögetek, átváltom a facebook oldalaimat az új kinézetre, naplót írok. Korán megvacsorázom, tízig gépezem, aztán lefekszem, holnap korán kell kelnem, 36 órás útnak nézek elébe.
<< <
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
13. hét
> >>