Costa Rica
2011-2012
<< <
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
11. hét
12 13
> >>
Schlegel vipera (Bothriechis schlegelii)
2012.02.09. Csütörtök (71. nap)
Coral-mimic Galliwasp (Diploglossus monotropis)
Jött tegnap egy amerikai csaj, aki denevéreket tanulmányoz, a reggelinél kikérdezem, mit csinál, megbeszéljük, hogy este kimegyek vele segítek a hálózásban. Míg nem voltam itthon Brian talált egy gyönyörű gyíkot, kivisszük a kertbe lefotózni, el vagyunk vele vagy másfél órát. Beszélek Katával telefonon, rendben hazaért, csak a csomagját hagyták el. Ebéd után átrágom magam a felgyűlt kb. 500 levélen, aztán Israellel és Kate-tel kimegyünk hálót állítani. Sötétedés előtt végzünk, kicsit várni kell még a denevérekre, addig Israel mesél a fákról, állatokról, meg mindenféléről, be nem áll a szája, csak hadar, hadar én alig értek belőle valamit, Kate egy kicsivel többet, néha fordít belőle nekem is. Besötétedik, szétnyitjuk a hálókat és várunk. Húszpercenként van háló ellenőrzés, egy-két deneveér esik fogságba rendszerint. Van egy spanyol határozókulcs, annak alapján azonosítjuk a bőregereket, a Carollinae-be tartozó fajokból szövetmintát is veszünk, aztán mehetnek dolgukra. Ezek okosabbak, mint a madarak, soha nincs visszafogás, valahogy nem akaródzik nekik újra csapdába esni. Egy idő után már nem bírom tovább az egy-két számmal kisebb gumicsizmában, így fél tíz felé hazabicegek, a többiek majdnem éjfélig folytatják, a végeredmény 17 állat.
2012.02.10. Péntek (72. nap)
Schlegel vipera (Bothriechis schlegelii)
Hétkor reggeli, Kate elmegy, Kurttal bejövök Boca Tapadába, előtte próbálok minél több képet rakni a naplóba. Feltöltök, letöltök, valami őrült megint 8000 levellél próbálta feltörni a Xaraes honlapját, amihez már sajnos nincs hozzáférésem, így kénytelen vagyok törölgetni a levelek ezreit. Kata segítségével bankozok, a SMS kódot skype-on keresztül diktálja be, közben a csomagja is megkerült, ma ki is hozták házhoz. Maikol benzinért volt Sahinoban, visszafelé felvesz, nem kell hazagyalogolnom. A sárga viperát beraktuk a terráriumba, valaki tett be neki egy szép nagy gekkót, ami súlyra legalább akkora, mint a kígyó, de a kis mérgeskígyó ügyesen elkapta a gekkó farkát, amit az gyorsan hátra is hagyott, így a kígyó is jólakott és a gekkó is megmaradt. Ebéd után olvasgatom a letöltött cikkeket, egyre kevésbé van kedvem hazamenni abszurdisztánba... Délután csinálok pár képet Kurtnak a lodge-ról. Tizenegyig megcsinálom a naplóhoz a képeket, aztán beesem az ágyba.
2012.02.11. Szombat (73. nap)
Schlegel vipera (Bothriechis schlegelii)
Reggeli után Briannel nekiállunk kígyót-békát fényképezni, ebédig majdnem el is tart a szeánsz. Ebéd után a képeket válogatom. Visszamenőleg is beírkálom a fajneveket, meg teszek fel pár képet a múlt hétre is.
2012.02.12. Vasárnap (74. nap)
Smoky Junglefrog (Leptodactylus pentadactilus)
Egész nap makrózom, a tegnapi ismeretlen breki mellé Brian hoz egy másikat, meg talál egy kis kígyót is, ami nem túl fotogén. Beszélek Katával is. Briannel sikerül meghatározni a téglavörös hátú békát (Smoky Junglefrog, Leptodactylus pentadactilus), azért ment nehezen a dolog, mert felnőtt korában ez az egyik legnagyobb béka az erdőben, és a kinézete is egész más lesz, mint ennek a nagyon fiatalnak.
2012.02.13. Hétfő (75. nap)
Black Wood Turtle (Rhinoclemys funerea)
Öt előtt pár perccel felébredek, az álmomon gondolkodom, mikor finoman elkezd ringatózni az ágy, földrengés van. Gondolkodom, hogy ha erősödik, akkor felkelek, de három rángás után abbamarad, alszom tovább. Reggeli után a hajótúrára menő kocsival elmegyek én is, csak mi ülünk benn a hiluxban, a turisták mind a paltón szeretnének utazni. A Maquenquenkénél kiszállnak, én bemegyek Boca Tapadába, netezem 50 percet, aztán hazaviszem az autót. Churrai hoz egy teknőst Briannak, megméregeti, megjelöli, beoltja a chipet, aztán lekattintom az állatot, majd levisszük a lagúnába génfrissítés gyanánt (a folyópartról hozta). Nekiállok a The Girl Who Played With Fire Stieg Larsson könyvnek, de megfájdul a fejem, vagy két órát kínlódom, aztán veszek be gyógyszert, alszom egyet, majd folytatom a könyvet. Lassan haladok, 550 oldalig jutok el mire már nagyon elálmosodom, persze, mert már hajnal fél 5 is elmúlt. Egy fél pillanat alatt elalszom.
2012.02.14. Kedd (76. nap)
Schlegel vipera (Bothriechis schlegelii)
Kilenc felé már ébren vagyok, de fáradt a szemem, nem mozdulok. Percek múlva jön Maikol, hogy telefonon keres egy lány, így mégis csak kipattanok az ágyból. Kata az, aggódik értem a tegnapi földrengéses bejegyzés miatt. Persze semmi bajom, azóta nem volt semmi sem, és szerencsére a tegnapi sem volt a három évvel ezelőttihez hasonlóan pusztító. Iszom egy teát, aztán a vakuknak barkácsolok "állványt". Briant megkérem, hogy segítsen az oropellel (a sárga kígyónak egy sokadik neve), de a veszélyes kis állat nem izgágáskodik, boldogulok vele egyedül is. Egy gyík betéved a laborba, Brian megfogja, így arról is lövök pár közeli képet. Ebéd után Adolfó és Brian bemennek Pitalba, lelkükre kötöm, hogy keselyű kaja nélkül vissza ne jöjjenek. Elolvasom a maradék száz oldalt a könyvből, megcsinálom a naplót, kiválogatom a képeket. Késő este jönnek meg Adolfóék a bevásárlásból, persze keselyű kaja nélkül, de holnapra ígérik a kiszállítást... :-( Kilenckor már nem bírom nyitva tartani a szemem, alvás.
2012.02.15. Szerda (77. nap)
A lagúna Santa Rita mellett
Reggeli után kimegyek ellenőrizni a keselyűs lest, kitakarítom, lepucolom az ablakot. A terasz elé választok új beszállóágat, készülök a fotósaim érkezésére. A marhafejek persze nem érnek ide, a fotósaim viszont igen. Egy középkorú angol házaspár érkezik 11 körül, a hűtőben már csak Brian halai vannak, azokat vteszem ki, egy egész csirkével megtoldva a keselyűk idecsalogatására. Napos, meleg idő van ma is, erős szél fúj, ami miatt a madarak nem nagyon mozognak. Szerencsére nagyon lelkesek a fotósaim, minden madár újdonság nekik. Egy amerikai öregúr is csatlakozik hozzánk, hármukat kell elkápráztatnom. Ebéd után várunk egy-két órát a teraszon a keselyűkre, mutatok közben leguánt, anoliszt, szóval nem unatkoznak, aztán átmegyünk Adolfó kertjébe, oda is viszek szép mohás új beszállókat. Ott sincs nagy élet, de legalább pár szép kis madár ideszáll elénk, szóval mindenki happy. Öt után visszajövünk, kisétálunk még a kolibriket megnézni, azok már az esti hajrában vannak, jönnek-mennek, kergetőznek az etetők körül. John, az amerikai úriember esküszik a kis Panasonic gépére, ő már eladta a drága Nikonjait, csak ezzel fényképez. Vacsora után levetítem nekik is a válogatott képeimet, amiben most már a kis sárga kígyó és a prios hátú béka is benne van. Henryvel lemegyünk kajmánozni, ma elég aktívak a dögök, Agressivót úgy kell lezavarnom az útról. Evát már én is felismerem, a nagyobbak még mindig túl egyformák számomra. Briannel beszélgetünk még egy félórát aztán bejövök a szobámba naplót írni, értékelhető képet nem nagyon csináltam ma, így az nem lesz. Kilenckor lefekszem aludni.
<< <
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
11. hét
12 13
> >>