Természetfotóim

1998 nyarának végén kezembe akadt akkori barátnőm Praktica gépe, és eszembe jutott gyerekkori nagy fellángolásom a fotózás iránt. Arra gondoltam ki kellene próbálni, vajon még mindig vonz-e, érdekel-e a fényképezés. (Annak idején utoljára egy Zenittel próbálkoztam tizenéves koromban, ami nem volt már túl jó állapotban, negatívot még csak lehetett vele fényképezni, de a diák mind rosszak lettek.) Mivel a hétvégeket mindig a természetben, kirándulással töltöttük, ezért kézenfekvő volt, hogy az első témákat is ott kerestem. Virágok, rovarok, hazai tájak fotói készültek hétről-hétre, és egyre inkább azt éreztem, hogy meg kell örökítenem a természet ezer apró szépségét.

                   

Kezdetben nagyon sok kép tetszett, az ismerősök is dicsérték a képeimet, de miután láttam a várban az Év Természetfotósa Pályázat kiállítását, meg néhány természetfotós albumot (pl. Kármán-Novák: Privát Éden), no meg a neten fellelhető rengeteg jó képet, elégedetlen voltam a saját képeimmel. Valahogy tovább kellett lépni. Persze hamar rájöttem, hogy az 50-es alapobjektív - bár nagyon sokoldalú - nem minden feladatra alkalmas. Egy sétaló bogár esetén nehézkes volt az expozíció adatok kézi állítgatása (még a csiga is bemozdult!), állvány nélkül eleve sok kép életlen lett, a félénkebb állatok, madarak fényképezése meg szinte elérhetetlennek tűnt. Elhatároztam, hogy veszek egy felszerelést, úgy tűnt ez elegendő lesz a szuper képek készítéséhez. Hosszas keresgélés után a Canon rendszerét választottam és '99 novemberében megvettem az első "komoly" gépemet egy EOS 5-ös vázat egy Tokina 28-70/2.6-2.8 ATX Pro II objektívvel. Az objektívvel a kezdeti lelkesedés után nem voltam igazán megelégedve. Az AF-ja lassú, hangos, a közelpontja túl messze volt, ráadásul inkább a 70 mm feletti fókusztartományra lett volna nagyobb szükségem (pl. a madarak fényképezéséhez). A legközelebbi fotóbörzén sikerült kis ráfizetéssel egy alig használt Sigma 70-200/2.8 EX APO HSM-re cserélni. Ez azóta is a kedvencem. A súlyán (1270g) kívül nem is tudok semmi rosszat mondani róla. Alapban jár hozzá egy állványcsatlakozó, amiben az objektív elfordítható és napellenző is (mint minden Sigma-hoz). Hamarosan beszereztem az ehhez kifejlesztett AF 2X APO EX TC-t, majd később az 1.4X TC-t is. Ezekkel használva sem látok jelentős minőségromlást, sőt a két TC-t egyszerre is fel lehet tenni (560/8)! Persze ekkor az AF már haldoklik, és nagyon sötét a keresőkép. Nem sokkal később sikerült szert tennem egy Sigma 105/2.8 EX Macro-ra is. Ezzel 1:1 leképezésig lehet megörökíteni a témát, de közgyűrű készlet és a TC használatával még nagyítás is elérhető. Ezt is nagyon szeretem, bár az AF-ja ennek nem halk, nem gyors, de általában (az esetek 99%-ban) MF módban használom úgyis. Sokszor nem is exponálok csak ezen keresztül nézelődöm, lesem a világ apró csodáit. Természetesen az állvány elengedhetetlen a természetfotózáshoz, én egy Manfrotto 055B-t használok 141RC fejjel. Ha egészen a földön kell valamit fotózni ahhoz egy satut vettem, amit az állvány lábára csavarozok fel, ebbe egy kisebb 3D fej megy. Elvileg az állvány középső oszlopát ki lehet húzni és fordítva betenni, de nekem a fejjel lefelé fényképezés nagyon macerás. A 141RC fejjel nem vagyok megelégedve, mert csak teljesen meghúzva nem kotyog, gyorsan mozgó témához meg nem lehet használni. Egyetlen előnye, hogy cserélhető talp van hozzá, így egy mozdulattal lehet feltenni és levenni a gépet róla. Afrikai utunk előtt beszereztem egy EOS 100 QD-t is második (tartalék) váznak. Eredetileg az volt a cél, hogy ha bármi történne az 5-össel, akkor is tudjak fényképezni, de az se mellékes, hogy így kevesebbet kell az objektíveket cserélgetni. A legújabb szerzemény pedig Sigma 24/1.8 EX DG Aspherical Macro. Erről még nem sokat tudok mondani, mert még nincs előhívva egyetlen ezzel készült kép sem. Olyan közel lehet menni a témához, hogy a napellenző hozzáér. UV és CP szűrőt együtt rátéve a keresőben nem látszott vignettálás, igaz a legvékonyobb Sigma EX CP-vel próbáltam. Ami nem tetszik, hogy a Sigma nem erőlteti a HSM-et, pedig az felveszi a versenyt a Canonnal (FTM USM) mind sebességben, mind zajszintben. A 11 új Sigma objektív közül mindössze egyetlen, a 100-300/4 EX Apo IF HSM készül ezzel a technológiával. A gép megvétele után először még negatívra fényképeztem, de hamarosan áttértem a diára. Néhány kép, ami már az új felszereléssel készült, de még negatívra:

           

               


Mostanában legtöbbször diára fényképezek, természetfotókhoz, ahol sok zöld van a képen Fuji Velviát vagy Provia 100F-et használok. Nagy gond a film előhívása, mert alig találni olyan helyet, ahol karcok nélkül kapom vissza a diákat. Jelenleg a Fotó Baránál hívnak jó minőségben bár a rendszerükből következően a tekercs közepén lévő egy-két kocka erősen meggörbül keresztbe, míg az összes többi kocka meg hosszában lesz íves, de legalább nincs karc meg ujjlenyomat...
Sajnos diaszkennerhez nem férek hozzá, így az utóbbi időben készült kb. 2000 diából még nem tudok feltenni képet, de hamarosan találok megoldást a képek digitalizálására.

                   

           

Közben vettem egy "népszkenner"-t (Minolta Scan Dual III), már csak rengeteg idő kellene a válogatáshoz. Na meg a jó képek egyáltalán nem hemzsegnek, nem vagyok igazán megelégedve velük. Néhány frisseb idei kép: